Al ĉiu interesita grupo gravas la ricevitaj informoj pro aliaj kialoj:
Dum la ekzameno de la mastrumado de la firmao Mátra Cukor Rt. (a.k.) mi referencas al la preskriboj de la malnova leĝo pri librotenado valida por la analizata periodo.
La informojn necesajn por la analizo de la situacio de la entrepreno el la vidpunktoj de havo, financoj kaj rentabilitato enhavas la bilanco, la profit- kaj perdokonto kaj nelaste la bone redaktita, kompletiga aldono, kiu ne nur kalkulas, sed ankaŭ klarigas la diversajn indicojn.
La ekonomian analizon de Mátra Cukor Rt. mi faris surbaze de la nomitaj dokumentoj, kaj apogita sur ĉi tiuj informoj mi faris miajn konkludojn.
Miaj rimarkoj pri la kompletiga aldono prezentanta ĉe la Akcia Societo parton de la raporto estas la jenaj: mankas la analizo, klarigo de la diversaj indicoj, tabeloj, la prezento de la precipaj faktoroj influantaj la disvolviĝon de la indicoj.
Laŭ mia opinio la Societo liverus tre gravajn informojn koncerne la estontecon al siaj negocpartneroj, al la investantoj, kreditoroj ktp, se en la kompletiga aldono ĝi prezentus ekzemple iun likvidecindicon ne nur kvante, sed malkovrus ankaŭ la kaŭzojn - kampanjeca produktado, sekve alta stoko jarfina ktp - determinantajn ties disvolviĝon.
La analizon de la situacio de la havo mi komencas per la analizo de la indicoj de la havostrukturo, kiu estas pli grandskala instrumento de la ampleksa analizo. Ĉe ĉi tiu esplormetodo mi kalkulis kaj komparis la raportojn de distribuo de la aktivo- kaj pasivogrupoj por la tri esplorataj jaroj. La malpliiĝo de la bilanca ĉefsumo (100; 85,5; 91,1) estis jam indiko pri sanĝoj okazantaj en la mastruma procezo. El la raporto de distribuo de la aktivogrupoj, alta proporcio de la cirkulaj rimedoj oni povas konkludi, ke la Societo disvolvas ankaŭ komercan agadon. En la stoko de la cirkulaj rimedoj okazis signifaj ŝangoj, elvokitaj precipe de la malpliiĝo de la ferma stoko de la pretaj produktoj. Tio ŝuldiĝas al la reduktiĝo de la produktado de bazmaterialoj sekve de malfavoraj, pluvmankaj vetercirkonstancoj, kaj konekse kun tio al la malpliiĝo de la kvanto de la prilaborita sukerbeto. Malgraŭ la fakto, ke la produktado de sukerbeto montras sinkantan tendencon, la Societo ne devas timi, ke ĝi ne povos kontentigi la postulojn de la merkato, ĉar el la antaŭjaroj ĝi disponas tiel grandan stokon da sukerbeto, kiu laŭ la prognozoj superas la enlande vendeblan kvanton. En la grupo de la cirkulaj rimedoj la stokoj reprezentas en ĉiuj tri jaroj altan proporcion, kio atribueblas al la kampanjeca karaktero de la sukerproduktado kaj la malvastiĝinta interna merkato.
Ekzamenante la konsiston de pasivaĵoj de la entrepreno ni povis fari la konkludon, ke kvankam la proviziteco per propra kapitalo ĉe la firmao konsidereblas stabila, kaj sekure superas eĉ la 35%-an nivelon, sed por la konservo de likvideco la Societo trudiĝas preni kreditojn de mallonga pagolimo. Ĉe la A.S. ne okazis signifaj sanĝoj en la esplorata periodo en la evoluo de la kreditaro, ankaŭ tio pruvas la relativan konstantecon de la kapitalforteco. Per preno kaj perado de mallongtempaj kreditoj la Societo eĉ kunagis helpe al la financado de la betkulturistoj.
Malgraŭ la nefavora evoluo de la likvidecindicoj pro industribranĉaj proprecoj respektive sekve de la stabila, sed malfavora kapitalprovizo la Societo povis certigi sian seninterrompan pagipovon per uzo de mallongtempaj kreditoj je cirkulaj rimedoj.
La rezulto estas la plej kompleksa, eble la plej esprimiva indiko de la mastrumado, spegulanta la evoluon de ĉiuj agadoj de la entrepreno.
La laŭbilancaj rezultoj de la ekzaminataj jaroj negative efikis eĉ en du jaroj al la ŝanĝiĝo de la havosituacio de la entrepreno. Ĉe la ekzamenado de la situacio de la rentabilitato oni devas turni apartan atenton al la sinkantaj faktoroj de la rezultokategorioj.
Mátra Cukor Rt. fermis ekde sia fondo la plej malfacilajn jarojn en 1998 kaj 1999. La nereguliteco de la hungara sukerindustrio kaj la estiĝinta konkurssituacio, la pluskapacito ekzistanta en la lando, la superstoko de sukero akumuliĝinta en la antaŭjaroj, la malvastiĝo de la enlanda sukermerkato efikis kiel malfavoraj faktoroj al la formiĝo de la rezulto.
Surbaze de teknikaj-ekonomiaj analizoj, studoj la Direkcio de la Akcia Societo decidis, ke kun la fino de la prilabora sezono de 1998 ĝi ne plu funkciigas la fabrikon en Selyp.
Malgraŭ la nefavora disvolviĝo de la ekononia situacio, en la intereso de la kvalit-orientita kontentigo de la postuloj de la enlanda merkato la Societo plivastigis la sortimenton per pliaj produktoj novaj, kaj tiel ĝi atingis, ke nun ĝi disponas la plej vastan oferton en la industribranĉo.
La novaj produktoj troviĝas en la enkonduka fazo de sia vivociklo, sekve la kostoj por produktado kaj merkata enkonduko ankoraŭ kompreneble ne repagiĝas en la donita ekonomia jaro, kio grave kontribuas al la negativa evoluo de la laŭbilanca rezulto.
En la malfavora evoluo de la laŭbilancaj rezultoj de la du perdohavaj jaroj havis decidan rolon ankaŭ la elspezoj rilataj al la fermo de la fabrikejo en Selyp, kio montriĝis en la amplekso de la eksterordinara rezulto (maldungaj kompensoj, aĝfavora pensiado, kreo de celrezervo por medioprotektaj farendoj).
Koncerne la estontecon, por la plibonigo de la entreprenrezulto estas laŭcele:
Ĉe la difino de la farendaj bontenadaj laboroj estas decida vidpunkto la sekurecigo de la funkciigado kun minimuma kostosekvo. En la intereso de la kostoŝparado estas pravigite
La investojn por kostoŝparado estas laŭcele realigi ne nur pro la el tio sekvonta reduktiĝo de la bontenadaj kostoj, sed ankaŭ pro la observo de la ĉiam pli rigoraj medioprotektaj preskriboj. La enkonduko de moderna teknologio ankaŭ en la nombro de la uzina personalo elvokos en la estontenco favorajn ŝanĝojn en la sfero de la rektaj kostoj.
Resume ni povas konstati, ke per la realigo de siaj strategiaj celoj - adaptiĝante al la ekonomiaj eblecoj de la esplorata periodo - la Socieco provis stabiligi sian pozicion en la industribranĉo, kaj per raciaj decidoj mildigi la likvidecajn zorgojn.
Verkis: Gyöngyi Mohai, Budapest
Tradukis: Jozefo Horváth, Győr
- a tulajdonosoknak, hogy a befektetések kezelése megfelelő-e, és hogy a vállalkozás vagyoni helyzete stabil-e, jövedelemtermelő képessége biztosítja-e az osztalékfizetés lehetőségét
- a menedzsmentnek, mert a feladatkörébe tartózó kiadások nyilvántartását, a szervezet tevékenységéhez kapcsolódó ellenőrzéseket, az irányítást , tervezést az elemzés útján nyert információkból kapja
- az alkalmazottaknak, hogy ismerjék a munkahelyük stabilitását,
- a belső vezetőknek, hogy a gazdálkodáshoz (fejlesztéshez, mindennapi tevékenységhez) kapcsolódó döntéseik magalapozottak legyenek,
- a potenciális befektetőknek, hogy mérlegelni tudják a befektetésük hozamát, kockázatát, a hitezőknek, akik a hitel- és kölcsönnyújtás biztonságára, a törlesztő részletek és a kamatfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan kívánnak információt szerezni,
- a meglévő és leendő üzleti partnereknek, hogy a kapcsolat tartósnak és biztonságosnak tekinthető-e.
A vállalkozás gazdálkodásának megítéléséhez és értékeléséhez, egy megbízható és viszonylag egységes információs rendszerre van szükség. Ennek az egységes információs rendszernek a törvényi hátterét az 1991. évi XVIII. sz. régi, és a 2000. évi C. sz. 2001. január 1-jével életbelépő új számviteli törvény biztosítja. A Mátra Cukor Rt. gazdálkodásának vizsgálata során, az elemzési időszakra érvényes régi számviteli törvény előírásaira hivatkozom. A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzéséhez a szükséges információkat a mérleg, az eredménykimutatás, és nem utolsósorban a jól megszerkesztett, a különböző mutatószámokat nem csak számító, hanem magyarázó kiegészítő melléklet tartalmazza.
A Mátra Cukor Rt. gazdasági elemzését a fenti dokumentációk alapján végeztem el, és ezekre az információkra támaszkodva vontam le következtetéseimet. Az Rt.-nél a beszámoló részét képező kiegészítő melléklettel kapcsolatos észrevételem: a különböző mutatószámok, táblázatok elemzésének, magyarázatának, a mutatók alakulását befolyásoló főbb tényezok bemutatásának hiánya. Úgy érzem, ha például egy likviditási mutatót nem csak számszakilag, hanem az alakulását meghatározó okokat is feltárná - kampány jellegű termelés, ezért év végén magas készlet stb. - a társaság a kiegészítő mellékletében az üzleti partnereknek, befektetőknek, hitelezőknek stb. a jövőre nézve nagyon fontos információt adna.
A vagyoni helyzet elemzését a vagyonstruktúra mutatók elemzésével kezdtem, mely az átfogó elemzésnek egy nagyvonalúbb eszköze. Ennél a vizsgálati módszernél az eszköz- és forráscsoportok megoszlási viszonyszámait számoltam és hasonlítottam össze a három vizsgált évre vonatkozóan. A mérlegfőösszeg csökkenése (100; 85,5; 91,1) már utaló jel volt a gazdálkodási folyamatban bekövetkező változásokra. Az eszközcsoportok megoszlási viszonyszámából, a magas forgóeszközarányból következtetni lehet arra, hogy a Társaság kereskedelmi tevékenységet is folytat. A forgóeszközök állományában jelentős változás történt, mely főleg a késztermék záróállományának csökkenése idézett elő. Ez a kedvezőtlen, csapadékhiányos időjárási viszonyok következtében az alapanyag termelés csökkenésének, ebből következően a feldolgozott cukorrépa mennyiség csökkenésének köszönhető. Még így is, hogy a cukorrépa termés csökkenő tendenciát mutat, a társaságnak nem kell attól tartania, hogy a piaci igényeket nem tudja kielégíteni, mert eloző évekről akkora cukorkészlettel rendelkezik, mely az előrejelzések szerint meghaladja a belföldön eladható mennyiséget. A forgóeszközök csoportján belül a készletek mind három évben nagy arányt képviselnek, mely a cukortermelés kampány-jellegének, és a beszűkült belföldi piacnak köszönhető.
A vállalkozás forrásösszetételét vizsgálva azt a következtetést vonhattuk le, hogy a saját tőkeellátottság ugyan stabilnak mondható a cégnél, és a 35%-os szintet is jóval meghaladja, de a likviditás megtartása érdekében kénytelen rövid lejáratú hiteleket igénybe venni. Az Rt.-nél a hitelállomány alakulásában a vizsgált időszakban jelentős változás nem következett be, ez is bizonyítja a tőkeerősség viszonylagos állandóságát. A társaság rövid lejáratú hitel igénybevételével, a hitel közvetítésével segítséget nyújtott a répatermelok finanszírozásához is. A likviditási mutatók kedvezotlen alakulása az iparági sajátosságok illetve a stabil, de kedvezőtlen tőkeellátottság következtében a Társaság a folyamatos fizetőképességét rövidlejáratú forgóeszköz hitelek igénybevételével volt képes biztosítani.
Az eredmény a gazdálkodás legösszetettebb, talán a legkifejezőbb mutatója, mely a vállalkozás valamennyi tevékenységének alakulását tükrözi. A vizsgált évek mérlegszerinti eredményei a vállalkozás vagyoni helyzetének változásához két évben is negatív módon járultak hozzá. A jövedelmezőségi helyzet vizsgálatakor, az eredmény kategóriák csökkentő tényezőire külön figyelmet kell fordítani.
A Mátra Cukor Rt. az alapítás óta a legnehezebb éveket zárta 1998-ban és 1999-ben. A magyar cukorpiac szabályozatlansága, és a kialakult versenyhelyzet, az országban létező többlet kapacitás, az előző években felhalmozott cukortöbblet a belföldi cukorpiac csökkenése, a Társaság számára mind kedvezőtlen tényező volt az eredmény alakulásában. A műszaki-gazdasági elemzések, tanulmányok alapján az RT. Igazgatósága elhatározta, hogy az 1998. évi feldolgozási idény befejezésével a selypi gyárat nem üzemelteti tovább.
A gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása ellenére a belpiaci igények minőségorientált kielégítése érdekében a termékválasztékot további új termékekkel bővítette, és így elérte, hogy jelenleg az iparágban a legszélesebb a kínálata.
Az új termékek a termék életciklus bevezető szakaszában vannak, így a termeléssel, a piaci bevezetéssel kapcsolatosan felmerült költségek természetesen még nem térülnek meg az adott gazdasági évben, így nagy mértékben hozzájárul a negatív mérlegszerinti eredmény kialakulásához.
A két veszteséges év mérlegszerinti eredményének kedvezőtlen alakulásához a selypi gyártelep bezárásával kapcsolatos ráfordításoknak is döntő szerepe volt, amely a rendkívüli eredmény nagyságrendjében mutatkozott ( végkielégítések, korengedményes nyugdíjazás, céltartalék képzés környezetvédelmi kötelezettségekre).
A jövore nézve az üzemi eredmény javítása érdekében célszerű:
- a fix költségű karbantartások és
- a logisztikai költségek felülvizsgálata,
- költségtakarékosságot szolgáló beruházások,
- és egyéb szervezési intézkedések megvalósítása.
Az elvégzendő karbantartási munkák meghatározásánál döntő szempont az üzemeltetés biztonságának megteremtése, minimális költséghatással. A költségkímélés érdekében indokolt
- a karbantartási óraszám alacsonyabb szinten való meghatározása, és ebből adódóan
- a karbantartás-igényes berendezések cseréje.
A költségtakarékosságot előidéző beruházásokat nem csak a karbantartási költségek ezúton való csökkentése, hanem az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások betartása miatt is célszerű megvalósítani. A korszerű technológia bevezetése az üzemi kezelői létszámban is - a jövőben a közvetlen költségekre kedvező - változást eredményez.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a Társaság stratégiai célkitűzései megvalósításával, - a vizsgált időszak gazdasági lehetőségeihez alkalmazkodva - megpróbálta az iparágban betöltött pozícióját stabilizálni, és a likviditási gondokat ésszerű döntésekkel enyhíteni.
Verkis: Gyöngyi Mohai, Budapest
Tradukis: Jozefo Horváth, Győr
Al la starta paĝo de STEB | Reen al la antaŭa paĝo! |